Ügyintéző: Baráthné dr. Ulicsák Mária
Tel.: +36 26/300-407
Birtokvédelmi ügyek, állattartási ügyek, hirdetmények
A marhalevél hatósági bizonyítvány, amely igazolja az állat tulajdonjogát, továbbá azt, hogy az állat(ok) forgalomba hozatalának, más település területére vagy – külön jogszabály alapján elrendelt zárlat esetén – a tartási helyéről más tartási helyre történő szállításának állat-egészségügyi hatósági korlátozó intézkedés miatt nincs akadálya.
A marhalevél fajtái:
a) belföldi egyedi marhalevél: amelyet az állatról egyedenként állítanak ki,
b) belföldi közös marhalevél: amelyet több állatról, állatcsoportról állítanak ki,
c) külföldi marhalevél: amelyet más országban állítottak ki, és igazolja legalább az állat(ok) tulajdonjogát, valamint azt, hogy szállításának, állat-egészségügyi hatósági korlátozó intézkedés miatt nincs akadálya,
A belföldi marhalevél-nyomtatványt térítés ellenében a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli meg.
Az állattartó az alábbi esetekben köteles a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes jegyzőnél az állat tulajdonjogának és forgalomképességének igazolására marhalevelet váltani:
a) a zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére – korukra való tekintet nélkül -, ha
1. az állatot, állatokat állatvásárra, -kiállításra, -díjazásra, más község területén történő legeltetésre vagy tulajdonosváltozás nélkül más község területén lévő tartási helyre hajtja vagy szállítja,
2. az állat(ok) tulajdonjogát másra átruházza (eladja, elcseréli, elajándékozza stb.), vagy bírósági ítélet, öröklés, illetőleg hagyomány útján annak tulajdonjogát megszerezte,
3. az állatot, állatokat, közfogyasztásra vagy közvágóhídon magánfogyasztásra történő levágatásra hajtja, illetőleg szállítani kívánja;
b) a külföldi marhalevéllel továbbtartásra vagy tenyésztésre behozott állat(ok) részére – a külföldi marhalevél egyidejű bevonásával – beérkezésüktől számított nyolc napon belül;
c) a közös marhalevélen jelzett állatokból azokra, amelyek értékesítése egyedenként vagy kisebb csoportokban történik.
A jegyző az állattartó kérelmére egyedi vagy közös marhalevelet állít ki, és azon irányítási intézkedést, állat-egészségügyi igazolást jegyez fel, illetőleg az alábbiak szerint lejegyzést végez. A jegyző a marhalevelet csak abban az esetben állítja ki, ha az állattartó az állatát, állatait az állat-egészségügyi és az állattenyésztési jogszabályoknak megfelelő, külön jogszabály szerint meghatározott jelöléssel látta el, vagy jelöltette meg.
Az állat tulajdonát a marhalevél kiállításához az állattartónak az alábbiak szerint kell igazolnia:
a) marhalevéllel még el nem látott állat esetén
1. üzemszerűen működő gazdaságok a saját nyilvántartásuk kivonatával,
2. mezőgazdasági kistermelő esetében a kistermelő nyilatkozatával,
3. fegyveres erők és testületek, rendészeti szervek állatainál az általuk kiállított és az állat leírását is tartalmazó nyilatkozattal,
4. örökség vagy hagyományozás útján szerzett állat esetében az e tényt bizonyító okirattal;
b) marhalevéllel már ellátott állat esetén
1. az előző marhalevéllel,
2. a külföldi marhalevéllel.
A kiállított marhalevelekről, az azokra jegyzett irányítási és egyéb intézkedésekről a jegyző köteles nyilvántartást vezetni. A marhalevél-kezelést és a nyilvántartást a hatósági állatorvos jogosult ellenőrizni.
Marhalevél-másolat kiállítását kell kérni, ha a korábban kiállított marhalevélen további kezelési intézkedésre már nem áll rendelkezésre hely.
Az állattartónak az alábbi esetekben nem kell az állat részére marhalevelet váltani, illetőleg marhalevél-kezelési intézkedést kérni:
a) ha az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre, a jogszabályban meghatározott fertőző betegség miatt karanténba szállítja;
b) ha az állatot a szomszédos község területére, de legfeljebb harminc kilométeres távolságra nem közlegelőn történő legeltetésre, vagy időleges munkavégzésre hat napnál nem hosszabb időre hajtja vagy szállítja.
c) azok a gazdaságok, amelyeknek összefüggő működési területe több településre terjed ki, e települések között, de legfeljebb a telephelytől számított harminc kilométeres távolságon belül,
A marhalevél kizárólag a belföldi állatforgalomban érvényes. Amennyiben a marhalevéllel rendelkező állatot külföldre szállítják, a marhalevelet az országhatárig a szállítmány indítási helye szerint illetékes hatósági állatorvos által kiállított exportbizonyítvány helyettesíti. Marhalevelet az országból kivinni tilos.
A marhalevél-kötelezettség alá eső állatok tulajdonjogában bekövetkezett bármely jogcímen történő változást annak helye szerint illetékes jegyzőnél a tulajdonjogot átruházó köteles bejelenteni. Ha az állatot megbízott vásárolja meg, a tulajdonjogot a jegyző az igazolt megbízó nevére írja át, kivéve akkor, ha a megbízott az állatot előzőleg – három napnál hosszabb ideig – saját gyűjtőtelepén kívánja tartani. Ez esetben a tulajdonjogot a megbízott a saját nevére köteles átíratni.
A közös marhalevéllel ellátott állatok több tulajdonosra való átruházásánál mind az elidegenítő, mind a tulajdonszerző felelős a tulajdonváltozás bejelentéséért, illetőleg a marhalevélről történő lejegyeztetéséért és az új marhalevél kiváltásáért.
Az az állattartó, akinek a birtokában levő marhalevélen szereplő valamennyi állatra vonatkozó tulajdonjoga megszűnt, a marhalevelet köteles a megszűnés helye szerinti község jegyzőjénél megsemmisítésre, illetőleg a nyilvántartásból való törlésre benyújtani.
Ha a tulajdonjog megszűnésének helye nem azonos a tartás vagy a legutolsó irányítás helyével, a jegyzőnek a marhalevelet három napon belül a tulajdon átruházás, illetőleg az utolsó irányítás (kezelés) helye szerint illetékes jegyzőhöz kell továbbítania.
Ha a belföldi marhalevéllel ellátott szarvasmarha külön jogszabályban előírt megjelölése és nyilvántartásba vétele megtörtént, akkor az állat marhalevelét, mint funkcióját vesztett hatósági bizonyítványt az állat tartója köteles a területileg illetékes jegyzőnek, az igazolólap átvételét követő három munkanapon belül leadni.
Az elveszett vagy megsemmisült marhalevél pótlását, az eredeti marhalevelet kiállító vagy a tulajdon átruházási nyilatkozatot rávezető jegyzőtől kell kérni. A marhalevél-másodlatot, pótlást – jellegének és funkciójának feltüntetése mellett – marhalevél-nyomtatványon kell kiállítani.
Ha az állat tulajdonosa nem tudja megnevezni azt a települést, ahol az eredeti marhalevelet kiállították, vagy a tulajdonátruházási nyilatkozatot rávezették, új marhalevelet kell kiállítani.
Ha a marhalevél kiállítása után az állat azonosítását akadályozó lényeges változás történt (pl. ivartalanítás, színváltozás, új számozás) vagy a marhalevélbe téves adatot jegyeztek be, az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles a marhalevél kiigazítását kérni.
A kiigazításra a marhalevelet kiállító, illetőleg az állat tartási helye szerinti jegyző jogosult. A marhalevél, a marhalevél-másodlat kiállítására, pótlására és kezelésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jegyző illetékességi területe: Szentendre, Pilisszentlászló
Az eljárás során alkalmazandó jogszabályok:
A marhalevél kiváltásáról és kezeléséről szóló 21/1996. (VII. 9.) FM rendelet
