Települési Értéktár

PILISSZENTLÁSZLÓI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG (PÉB)

 A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 3. §. (1) bekezdése alapján településünk élni kívánt a települési értéktár létrehozásának lehetőségével. Pilisszentlászló képviselőtestületének 2017. január 24-i ülésén jóváhagyta a helyi értéktár felállítását, az értéktár bizottság tagjait és a Szervezeti és Működési Szabályzatát a 6/2017. (I.24.) Kt. sz. határozatával.

  1. február 6-án tartotta meg alakuló ülését a Pilisszentlászlói Értéktár Bizottság (PÉB) a Községházán.

Elnök:Petkóné Pintér Mónika
Elnök helyettes: Franyó Rudolf
Tagok: Kertész József, Rayman Tamás és dr. Illés György.

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet kimondja, hogy a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az egyes szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni. A Települési Értéktár Bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba.

Elsődleges cél és terv, hogy a helyi értékeket feltárja és azokat ne csak itt településünkön, hanem országos szinten is jobban megismerjék. Maga az értéktárba való bekerülés egy nívót biztosít úgy az értéknek, mint a településnek. A bizottság feladata a települési értékek azonosítása, a helyi értékeket tartalmazó gyűjtemény létrehozása, gondozása, a megyei értéktárral történő kapcsolattartás.

Az értéktár bizottság munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig írásban beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének.

A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez, illetve a megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában, a rendelet által meghatározott formanyomtatvány kitöltésével.

A Települési Értéktár Bizottság a hozzá beérkezett javaslatot megvizsgálja, és a megyei, tájegységi vagy települési értéktárak valamelyikébe való felvételéről az értéktár bizottság a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. Egyúttal a települési és tájegységi értéktáraknak a megyei értéktárba való megküldésekor az értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba. A megyei értéktárban nyilvántartott értékek hasonló eljárás után bekerülhetnek a Nemzeti Értéktárba, amelynek nyilvántartásából választja ki a Hungarikum Bizottság a hungarikumokat.

A PÉB „közvetített kulturális és közösségi érték” megóvását is felvállalta polgármesteri felkérésre, miszerint a hagyományokhoz hűen a változtatási tervek esetén szakvéleményt fogalmaz meg.

A Pilisszentlászlói Értéktárba nemzeti érték felvételét bárki kezdeményezheti.

A javaslatok beadása folyamatos, melyeket a honlapról letölthető adatlap segítségével lehet megtenni. A kinyomtatott és kitöltött adatlapot a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet beadni.

Mostantól várja Önöktől a bizottság a fent említett adatlap kitöltésével javaslataikat az alábbi kategóriákban:

  1. a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
  2. b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
  3. c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
  4. d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
  5. e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
  6. f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
  7. g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
  8. h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

Pilisszentlászlóközigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott nemzeti érték felvételét a települési értéktárba a jogszabályi előírások szerint a polgármesterhez címzett javaslatban kezdeményezhető. A javaslatot a Rendelet 1. melléklete szerint kell elkészíteni és benyújtani. A javaslattétel ingyenes. A javaslatnak tartalmaznia kell:

  1. a) a javaslattevő adatait,
  2. b) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait,
  3. c) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját,
  4. d) a nemzeti értéknek való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint
  5. e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.

Htv. 1. § (1) i) pontja szerinti nemzeti érték:a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról;

A Bizottság várakozással és bizalommal van az elkövetkezendő munkával kapcsolatosan, a tiszta értékek mentén haladva, a hagyományokat tisztelve és őrizve, valamint ezekkel kapcsolatban javaslatokat megfogalmazva az Önkormányzatnak.

Petkóné Pintér Mónika
Pilisszentászlói Értéktár Bizottság elnöke

Pilisszentlászlói települési értéktár bizottság szervezeti és működési szabályzata

Javaslat a „nemzeti érték megnevezése” [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Előterjesztés a települési értéktár létrehozásáról és Települési Értéktár Bizottság felállításáról

A nemzeti értékpiramis