Helyi iparűzési adó

Ügyintéző: Andebank-Nagy Csilla

Tel.: +36 26/300-407


Ügyleírás:

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

Vállalkozó a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak;

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni.

Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség 2021. január 1. napjától megszűnt, de továbbra is fennmarad ugyanakkor a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti rendelkezés, amely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napon meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre.

A 180 nap számításakor, a hatályos szabályokkal azonosan az ideiglenes iparűzési tevékenységhez kapcsolódó a folyamatosan és megszakításokkal végzett tevékenységeket egyaránt figyelembe kell venni, mégpedig az adott szerződés szerinti teljesítés megkezdésétől a teljesítés megrendelő általi elfogadásáig terjedő időszak valamennyi naptári napját számba véve.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adó alapja

Az adó alapja (Htv. 39.§) általános esetben iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. 3. számú mellékletben meghatározottak szerint meg kell osztania.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, továbbá az ide nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, az adó alapját egyszerűsített módon is megállapíthatja.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozónak nem minősülő vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.

Az adó alapjának egyszerűsített megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.

A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) 39/B. § (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja – a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

Az adó mértéke az adóalap 1,6 %-a

Mentességek, kedvezmények:

Mentes a helyi iparűzési adó alól valamennyi háziorvos és védőnő, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység végzésére vonatkozó, az OEP-el kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik. Ennek igénybevétele az adóévről szóló bevallási nyomtatványban történik.

A fent meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

Bevallás benyújtás határideje:

Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után az adóról a helyi iparűzési adóbevallást az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell benyújtania.

Az adózónak az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége utáni adóról a tevékenysége befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig kell az adóbevallást teljesíteni.

Bevallást benyújtó személye: Az adózó (adóbeszedésre kötelezett), vagy képviselője, vagy állandó meghatalmazottja.

Bevallás benyújtás határideje:

Az adózónak helyi iparűzési tevékenysége után az adóról a helyi iparűzési adóbevallást jellemzően az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell benyújtania.

Bevallást benyújtó személye: Az adózó, vagy képviselője, vagy meghatalmazottja.

Bevallás benyújtás formája és módja:

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 1. § 23. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő adózó – ide tartozik az egyéni vállalkozó is – az Eüsztv.-ben meghatározott módon, azaz elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal. Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre kötelezett az elektronikus ügyintézést biztosító szervek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben, így iparűzési adó ügyben is.

A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Az E-önkormányzat portál az önkormányzati ASP-rendszerben az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne >>  

2021. január 1-jétől az adóalanyok – főszabály szerint – nem az önkormányzati, hanem csak és kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzésiadó-bevallásukat.

Az elektronikusan benyújtható adóbevallás elérhetősége: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján https://www.nav.gov.hu/ találhatók ÁNYK formátumban.

Kizárólag az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) az iparűzési adóbevallási nyomtatványt papíralapon is benyújthatja, tekintve, hogy e minőségében nem kötelezhető elektronikus kapcsolattartásra. Amennyiben a magánszemély vállalkozó a papíralapú bevallás-benyújtást választja, akkor azt az önkormányzati adóhatósághoz teheti meg.

Kitöltési útmutató >>

Helyi iparűzési adó megfizetése:

Az adózó az iparűzési tevékenység utáni adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15.)

Az adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza (jellemzően május 31-ig).

Ügyintézési határidő: Az általános ügyintézési határidő 30 nap.

Eljárás díja, illetéke: Az iparűzési adó bejelentkezéssel, változás bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos eljárás az adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Az adóbevallással kapcsolatos döntések közlése: A helyi iparűzési adó önadózáson alapuló adónem, a benyújtott bevallással kapcsolatos határozat nem készül, az adózó folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.

Jogorvoslat típusa, benyújtási határideje, illetéke:

A helyi iparűzési adót az adózónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie önadózás keretében, a benyújtott bevallással kapcsolatos határozat nem készül.

Illetékességi terület: Pilisszentlászló

Az eljárás során alkalmazott jogszabályok:

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)

Pilisszentlászló Község Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 9/2000. (X.12.) számú rendelete

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.)

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.)

Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet


Nyomtatvány (elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózóknak):

Helyi iparűzési adó nyomtatvány